Tükörbe néztem és vettem egy mély levegőt
Ő sosem szerette, ha magassarkút hordok
De én igen
Bezárkóztam és feltettem a fejhallgatómat
Ő folyton azt mondta, nem érti ezt a dalt
De én igen, én igen
Besétáltam, azt hittem, úgyis késni fogsz
De korán érkeztél, felálltál és integettél
Odasétáltam hozzád
Kihúztad nekem a széket és segítettél leülni
Nem is tudod, milyen kedves gesztus volt ez tőled
De én igen
Hátravetett fejjel nevetsz, mint egy kisgyerek
Furcsa, hogy szerinted vicces vagyok, mert ő sosem gondolta így
A legutóbbi nyolc hónapot azzal töltöttem
Hogy arra gondoltam, a szerelem megtör, éget és véget ér
De egy szerdai napon a kávézóban, végignéztem, ahogy újraéled
Azt mondta, még sosem ismert olyan lányt
Akinek annyi James Taylor lemeze van, mint nekem
De én igen
Sztorizgatunk és nem tudod
Mitől vagyok ilyen félénk
De én igen
De te hátravetett fejjel nevetsz, mint egy kisgyerek
Furcsa, hogy szerinted vicces vagyok, mert ő sosem gondolta így
A legutóbbi nyolc hónapot azzal töltöttem
Hogy arra gondoltam, a szerelem megtör, éget, s véget ér
De egy szerdai napon a kávézóban, végignéztem, ahogy újraéled
Elkísértél a kocsimig, majdnem megkérdeztem, hogy van-e kedved feljönni hozzám
De aztán elkezdtél beszélni a filmekről, amiket a családod
Minden egyes karácsonykor megnéz, én pedig szívesen beszélgettem veled
És akkor először úgy éreztem, hogy ami volt, megtörtént
Hátravetett fejjel nevetsz, mint egy kisgyerek
Furcsa, hogy szerinted vicces vagyok, mert ő sosem gondolta így
A legutóbbi nyolc hónapot azzal töltöttem
Hogy arra gondoltam, a szerelem megtör, éget, s véget ér
De egy szerdai napon a kávézóban, végignéztem, ahogy újraéled
De egy szerdai napon a kávézóban, végignéztem, ahogy újraéled
|SAJÁT FORDÍTÁS!|
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
