Megjelent: 2008. November 11.
Dalok száma: 13 zeneszám
Hosszúság: 54:33
1. Fearless (4:05)
2. Fifteen (4:58)
3. Love Story (3:59)
4. Hey Stephen (4:24)
5. White Horse (3:58)
6. You Belong With Me (3:54)
7. Breathe (4:27)
8. Tell Me Why (3:29)
9. You're Not Sorry (4:25)
10. The Way I Loved You (4:08)
11. Forever And Always (3:57)
12. The Best Day (4:09)
13. Change (4:40)
A DALOKRÓL
Fearless
Ez a dal a szerelembeesés vakmerõségérõl szól. Nem számít hány szakítós-dalt írsz, nem számít hányszor csalódsz, mindig újra szerelmes leszel. Amikor a "Fearless"-t írtam, nem jártam senkivel. Még csak a kezdetifázisában sem voltam semmilyen kapcsolatnak. Teljesen egyedül voltam a turnén és támadt egy ötletem egy olyan dalról ami a legjobb elsõ randiról szólna. Azt hiszem, néha amikor szerelmes dalokat írsz , nem arról írsz, amin éppen történik veled, hanem arról amit szeretnél, hogy történjen. Szóval ez a dal a legjobb elsõ randiról szól, amit még nem éltem meg.
Fifteen
Ezt a dalt a középiskolabeli legjobb barátnõmrõl Abigailrõl írtam. Az egészet egy sorral kezdtem: “Abigail gave everything she had to a boy who changed his mind”, és megírtam az egészet ettõl a ponttól kezdve, szinte visszafelé haladva. Úgy döntöttem, hogy tényleg elakarom mondani ezt a történetet, az elsõ középiskolás évünkrõl, mert a gölyaévemben úgy éreztem, többet nõttem, mint bármelyik másik évben.
Love Story
Ezt a dalt akkor írtam amikor jártam egy sráccal, aki nem igazán népszerû választás volt. A helyzete kicsit bonyolult volt, de nem érdekelt. Ezzel a sorral kezdtem el írni a dalt: “This love is difficult, but it’s real.” Amikor a dal végét írtam, úgy éreztem, hogy úgy lett vége, ahogy minden lány akarja, hogy a szerelmi története végzõdjön. Egy olyan srácot akarsz akit nem érdekel ki mit gondol vagy mond. Csak annyi mond, “Marry me, Juliet, I love you, and that’s all I really know.” Ez egy kicsit olyan, mint Rómeó és Júlia története, és nem azt mondom, hogy most házadosok vagy ilyesmi... de azt hiszem jó írni róla.
Hey Stephen
Ez a dal Stephen-rõl szól a Love and Theft-bõl.
White Horse
Számomra a "White Horse" a legszívszaggatóbb része a szakításnak - a pillanat amikor rájössz, hogy az összes álmod és ábrándod ami ezzel a valakivel volt elveszik. De a pillanat amirõl ezt a dalt írtam az az az érzés volt amikor rájöttem: "Wow, ennek vége van."
You Belong With Me
Liz Rose-zal nekiültünk dalszöveget írni és ezt mondtam... Van ez az ötletem. Hallottam egy barátomat telefonálni a barátnőjével, teljesen védekezően beszélt: "Nem... Rögtön lekellett tennem a telefont..Próbáltalak rögtön visszahívni...Persze, hogy szeretlek. Mindennél jobban! Sajnálom." A barátnője üvöltött vele. Ebben a pillanatban nagyon megsajnáltam.
Szóval előálltam az első sorral: “You’re on the phone with your girlfriend, she’s upset, going off about something that you said,” szóval nekifutottam egy ilyen történetnek, hogy én szerelmes vagyok belé, de neki is belém kéne az a lány helyett. Kialakult egy egész kép. Nagyon vicces volt ilyen sorokat írni: “She wears short skirts, I wear T-shirts.”
Breathe
Ez egy dal arról amikor búcsút kell mondanod, de senkit sem hibáztathatsz. Néha ez a legnehezebb része. Amikor senkinek sem a hibája.
Tell Me Why
Én már beszéltem ezzel a sráccal, akivel hivatalosan még nem randiztam. Néha ez a legnehezebb dolog, amikor meg van ez a sok ábrándod arról, hogy majd milyen jól fog alakulni, aztán amikor közelebb kerültök nem jól alakul a dolog. Olyan dolgokat modnott amiktől véget akartam vetni az egésznek, "Ezt most komolyan mondtad?". Annyira zavart, mert csak mondott egy dolgot, és csinált valamit. Mert nem is tudta mit akar, csak játszotta ezeket a megtévesztő játékokat.
Szóval én átmentem Lizhez a dalokon dolgozni, és én csak arról áradoztam, hogy ez a srác egyszer olyan bunkó, máskor meg olyan rendes. És azt mondtam Liznek "Liz, én nem tudom mi van ezzel a fickóval!". Szóval csak elkezdtem játszani a dal elejét: “I took a chance, I took a shot. And you might think I’m bulletproof, but I’m not.”
You’re Not Sorry
Ez egy dal ami egy srácról szól akiről kiderült, hogy nem az akinek gondoltam. Olyan volt, mint egy bájos herceg. De végülis kiderült, hogy ennek a hercegnek titkai voltak amikről enm beszélt nekem. És egyenként mindegyikre rájöttem. Rájöttem ki is volt valójában. Ezt akkor írtam amikor a fordulóponton voltam, “You know what? Don’t even think that you can keep on hurting me.” Ez volt a pont amikor el kellett sétálnom.
The Way I Loved You
Támadt egy elképzelésem egy dalnak, arról, hogy valaki egy kapcsolatban van egy olyan sráccal aki kinyitja előtte az ajtót, virágokat hoz neki... és mégsem érez semmit. Egész végig amíg vele van csak arra a komplikált, frusztráló srácra tud gondolni.
Change
Egy pontnál ráébredtem, hogy nehezebb lenne egy kissebb lemezkiadónál ilyen helyekre eljutni és ilyen dolgokat véghez vinni, mint egy nagyobb lemezkiadónál. Rájöttem, hogy nem fognak szívességeket kérni, mert nem voltak mások a lemezkiadónál akik kérhettek volna. Az egész egy nagy akadálynak tűnt. És végig az a hit bátorított, hogy talán a dolgok másmilyenek is lehetnek. És ennyi idő után végre leírtam ezt egy dalban.
~2008.
~2008.
~2008.07.16.
~2008.11.23.
~2010.02.23.
KISLEMEZEK
   
|