Éjfélkor,
Jössz és felveszel, fényszórók nélkül
Egy hosszú út,
Végződhet égető lángokkal vagy mennyeien.
Beleolvadsz a tájba, elég rég hallottam felőled (felőled)
El kéne, hogy küldjelek, mert én
Mert pontosan tudom, hogy hová vezet ez az egész, de én
Csak nézem, ahogy újra és újra megtesszük ugyanazt a kört
Neked ott van az a James Dean féle álmodozó tekinteted
Nekem ott van az a piros rúzsos, klasszikus külsőm amit úgy szeretsz
És miután összeomlunk, minden alkalommal visszatérünk
Mert mi mindig stílusosak maradunk
Mindig stílusosak maradunk
Ott van a hosszú hajad, hátrafésülve, fehér pólóval
És nekem itt van a jókislányos beütésem, szűk kisszoknyám
És miután összeomlunk, minden alkalommal visszatérünk
Mert mi mindig stílusosak maradunk
Mindig stílusosak maradunk
Így megy tovább
Nem képes a vad szemeit az útra szegezni
Hazavisz
A fények lecsukva, leveszi a kabátját, hmm, igen.
Azt mondom: "Hallom, hogy egy másik lánnyal lógtál, egy másik lánnyal."
Azt mondja, "Amit hallottál igaz de én
Nem tudlak kiverni a fejemből" - és én..
Én azt felelem, "Megjártam már ezt az utat én is párszor"
Neked ott van az a James Dean féle álmodozó tekinteted
Nekem ott van az a piros rúzsos, klasszikus külsőm amit úgy szeretsz
És miután összeomlunk, minden alkalommal visszatérünk
Mert mi mindig stílusosak maradunk
Mindig stílusosak maradunk
Ott van a hosszú hajad, hátrafésülve, fehér pólóval
És nekem itt van a jókislányos beütésem, szűk kisszoknyám
És miután összeomlunk, minden alkalommal visszatérünk
Mert mi mindig stílusosak maradunk
Mindig stílusosak maradunk
Vigyél haza
Csak vigyél haza, igen
Csak vigyél haza
Neked ott van az a James Dean féle álmodozó tekinteted
Nekem ott van az a piros rúzsos, klasszikus külsőm amit úgy szeretsz
És miután összeomlunk, minden alkalommal visszatérünk
Mert mi mindig stílusosak maradunk
Mindig stílusosak maradunk
|SAJÁT FORDÍTÁS!|
|